D. Nagy Kriszta

Mázlista vagyok! (Ahogy egy barátnőm mondja: Mákostészta.)
Kicsi korom óta tudom, hogy a kamerának ezen az oldalán akarok állni. Mindent meg is tettem érte.

(Ja, makacs is vagyok, és piszok kitartó.)

Kijártam a filmes iskolákat itthon és külföldön, olyan nagynevű tanároktól tanultam, mint Zsigmond Vilmos és John Schwartzman. Szines, szélesvásznú világban éltem, díszletek, tökéletes világítás és tizenötször felvett jelenetek között.

(Igen, maximalista vagyok.)

Aztán egyszercsak – mint a mesében, Melbourne-ben egy török esküvőn (ezt ha találkozunk örömmel elmesélem) – elkapott az az adrenalin amit az esküvők világa jelent, és többé vissza sem néztem. Hiába, romantikus vagyok, és élményfüggő. Van ám rá szakszó is: magas szintű élménykereső. Akkor lettem esküvői filmes, amikor ez még nem volt olyan nagy divat, (merek a szívemre hallgatni) és a lelkesedésem töretlen. Nem vagyok rossz filmes, de van, amiben még jobb vagyok: tudok boldog és hálás lenni az áldott sorsomért, hogy csinálom, amit szeretek és szeretem amit csinálok.

 

www.lamemoire.hu